Az ultrahangos vizsgálat a hanghullámok terjedését használja a vizsgált anyagon keresztül. Az anyag akusztikai tulajdonságai és belső szerkezete befolyásolja az ultrahanghullámok szóródását. Az ultrahanghullámok szintjének és jellemzőinek elemzésével lehetővé válik az anyag tulajdonságaiban és szerkezetében bekövetkező változások észlelése és megértése.
Radiográfiai vizsgálat:
A radiográfiás tesztelés a normál területeken áthaladó sugárzás és a hibák közötti különbséget használja fel a kép létrehozásához a filmen. A fólián a sűrűség változása hibák jelenlétét jelzi.
Folyadék áthatoló vizsgálat:
A folyadék áthatoló vizsgálata a folyadék kapilláris hatását használja fel, hogy behatoljon a szilárd anyagok felületi nyílásain és hibáin. Az előhívó felvitele után a hibákba beszivárgott penetráns kihúzódik és láthatóvá válik, felfedi a hibák jelenlétét. Ez a módszer különféle fém- és kerámia alkatrészekre alkalmas, és viszonylag gyors, általában körülbelül fél óra telik el a penetráns felvitelétől a hibák észleléséig. Felületi kifáradás, feszültségkorrózió, hegesztési repedések kimutatására, valamint a repedések méretének közvetlen mérésére használható.
Mágneses részecskék tesztelése:
A mágneses részecskék vizsgálata az anyagok mágneses tulajdonságait használja fel a felületi és felületközeli hibák kimutatására. Mágneses részecskéket visznek fel a felületre, és ha hiba van, a mágneses tér szivárgása magához vonzza a részecskéket, látható jelzést hozva létre. Ez a módszer hatékony a felületi és felületközeli hibák kimutatásában, nem befolyásolja a bevonat vagy a bevonat, így alkalmas festett vagy bevont felületek vizsgálatára.
Ezeket a vizsgálati módszereket általában az olajburkolatoknál alkalmazzák az anyagok minőségének és integritásának biztosítására, a hibák vagy rendellenességek észlelésére, valamint az olajkutak biztonságos és megbízható működésének biztosítására.
